A Fülöp-szigeteki Laguna-tó ad otthont egy úszó napelemes létesítmény kísérleti projektjének, amely energiát biztosíthat a környező közösségek számára, mivel az országra nyomás nehezedik a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás érdekében. Ázsia más részein már léteznek ilyen létesítmények, de jelenleg egyik sem található olyan természetes tavon , mint a Laguna; A kutatók szerint további kutatásokra van szükség a környezetre és a helyi közösségekre gyakorolt hosszú távú hatások meghatározásához.
A helyi halász közösségekke kapcsolatosan sok kérdést kell majd megoldani a közeljövőben ,mert a megélhetésüket befolyásolhatják ezek a létesítmények; A projekt azonban új munkahelyeket is teremthet a térségben.
Nem csak csónakok és vízi jácintok úsznak a Fülöp-szigeteki Laguna-tóban. Los Baños és Bay egyes területein kis méretű úszó fotovoltaikus (FPV) létesítmények láthatók a felszínen. A meleg szellő és a háttérben lenyugvó nap miatt ezek a napelemek festői kilátást nyújtanak. Ezek a létesítmények egy kísérleti projekt részét képezik egy tervezett 2,000 hektáros , 1,300 megawattos FPV projekthez Laguna tartományban, amelynek működése várhatóan 2024-ben kezdődik.
A projekt lesz az ilyen jellegű napelempark mind a Fülöp-szigeteken, mind világszerte. Bár az úszó fotovoltaikus létesítmények egyre népszerűbbek, mivel a megújuló energia iránti érdeklődés növekszik, ez lesz az első nagyszabású művelet egy természetes tavon.
Amikor először hallott a projektről – mondja Cornelio Replan Jr., a helyi önkormányzat által támogatott halászok szövetségének elnöke – azonnal arra gondolt, hogy ez milyen hatással lesz a halászok megélhetésére.
„Nem ellenezzük a fejlődést, de remélem, hogy nem hagyják ki a halászokat a terveikből, mert a megélhetésünk múlik rajta, és mi vagyunk azok, akik ismerik a tavat” – mondja Replan filippínó nyelven, aki 12 éves kora óta halászik itt.
Növekvő kereslet
A napelemek árának csökkenésével és a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energia környezeti hatásaival kapcsolatos növekvő aggodalommal a napenergia világszerte virágzik. De ez a terjeszkedés nem mindig súrlódásmentes. A nagyméretű naperőművek nagy mennyiségű földet igényelnek, ami konfliktusokat válthat ki a napenergia-termelők és azok között, akik a földet mezőgazdasági vagy természetvédelmi célokra kívánják használni.
A „floatovoltaics” segíthet feloldani ezt a feszültséget azáltal, hogy napelemes rendszereket vízre telepítenek, nem pedig szárazföldre. A technológia Ázsiában már egyre népszerűbb, Kínával, Indiával és Dél-Koreával az élen. Ezeket a meglévő napelem farmokat azonban többnyire mesterségesen létrehozott tározókra telepítették, nem pedig természetes tavakra.
A Laguna-tó ezzel szemben a Fülöp-szigetek legnagyobb természetes tava, 90 000 hektár vízgyűjtő területtel, amely akvakultúra- és halászati területként szolgál a környező közösségek számára. Körülbelül 30 kilométerre délre Manilától, a tó élelmiszer-, víz-, megélhetési forrásként és most már megújuló energiaforrásként is szolgál.
