Minden év tavasz közepén megtörténik: az európaiak egy órával előreállítják az órákat. A nyári időszámítás beköszöntével – mint minden évben – viták bontakoznak ki arról, hogy meg kell-e szüntetnünk az óraátállítást – mind a politikában, mind a szélesebb társadalomban. Az ellenzők azzal érvelnek, hogy az óraátállítás hatással van az egészségünkre, például alvás zavarokon keresztül. A támogatók viszont gyakran azzal érvelnek, hogy a hosszabb nappalok miatt áram takarítható meg, ami azt jelenti, hogy kevesebb mesterséges fényre van szükség.
„Ez volt az eredeti szándék a nyári időszámítás bevezetése mögött. A mi szempontunkból azonban nem csak a világítás villamosenergia-megtakarítására gyakorolt hatást érdemes megvizsgálni, hanem az épület teljes energiafogyasztását is” – magyarázza Sven Eggimann és Massimo Fiorentini az Empa Urban Energy Systems Lab munkatársai. Meghatározták, hogy az óraátállítás befolyásolja-e a fűtési és hűtési energiafogyasztást, és ha igen, hogyan? Az eredményeket az Environmental Research Letters folyóiratban tették közzé.
A korábbi hazatérés energiát takarít meg
A tudósok hipotézise az volt, hogy a munkavállalók nyáron az óraátállítás miatt egy órával korábban kezdik munkájukat, és így kora délután hagyják el az irodát. Mivel a hűtés nagy része késő délután történik, ez energiát takaríthat meg. Ennek hátterében az a feltételezés áll, hogy egy üres irodában a hűtés csökkenthető vagy akár teljesen kikapcsolható. Ahogy az épületek intelligensebbé válnak, ez viszonylag könnyen megvalósítható lesz a jövőben.
A hipotézis teszteléséhez a kutatók szimulálták a nyári időszámítással és anélkül felhasznált fűtési és hűtési energiát különböző éghajlati régiókban 15 amerikai város különböző irodaházainak adatai alapján. Az éghajlatváltozás hatásainak figyelembevétele érdekében nemcsak a jelenlegi éghajlatot, hanem a 2050-ig tartó jövőbeli éghajlati forgatókönyveket is figyelembe vették. Ez döntő fontosságú, mivel az éghajlatváltozás óriási hatással van az épületek energiafogyasztására. Egy másik tanulmányban például az Empa kutatói azt találták, hogy a jövőben Svájc hűtési igénye megegyezhet az éghajlatváltozás miatti fűtés iránti igényével.
A jelenlegi tanulmány eredményeit örömmel fogadták a nyári időszámítás támogatói”A nyári időszámításra való átállás akár 6%-kal is csökkentheti az irodaház hűtési energiáját. Ugyanakkor a fűtési igény akár 4,4% -kal is növekedhet a reggeli munka korábbi megkezdése miatt. Mivel azonban nyáron sokkal több hűtésre van szükség, mint fűtési energiára, az óraátállítás összességében pozitív hatással van az épület energiamérlegére” – mondja Massimo Fiorentini. A különböző éghajlati zónákban és forgatókönyvekben az általános energiamegtakarítás változó volt – 3% körül tetőzött –, de mindenhol nyilvánvaló volt. Bár ez az eredmény csak az Egyesült Államokban található irodaházakra vonatkozik, értékes betekintést nyújt Svájc számára is, mivel az éghajlati viszonyok számos szimulált éghajlati zónában összehasonlíthatóak.
Hozzájárulás az éghajlatvédelemhez
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy az óraátállítás hozzájárulhat a klímavédelemhez. A nyári időszámítás megszüntetéséről szóló vita során a politikai döntéshozóknak ezért nemcsak a mesterséges világítás villamosenergia-megtakarítását kell figyelembe venniük, hanem az irodaépületek egészének energiamérlegére gyakorolt hatását is” – mondja Eggimann.
Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy az óraátállítás csak egy a sok módszer közül, amellyel befolyásolhatjuk az épület energiafogyasztását. Az épületek műszaki fejlesztése, a viselkedés megváltoztatása és a munkaidő általános kiigazítása szintén hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz és ezáltal a CO 2 -kibocsátás csökkentéséhez – függetlenül attól, hogy félévente megváltoztatjuk-e az időt vagy sem.
